Iszk\u00e1z a Marcal-medence nyugati r\u00e9sz\u00e9n helyezkedik el. A Hunyor-patak v\u00f6lgy\u00e9nek jobb partj\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151 dombsorra \u00e9p\u00fclt. A falu \u00c9szak-d\u00e9l ir\u00e1nyban k\u00e9t kilom\u00e9ter hosszan ny\u00falik el ezen a ter\u00fcleten. Az els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k a telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l 1212-b\u0151l maradt r\u00e1nk. T\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t tekintve nem is egy falut kell megeml\u00edten\u00fcnk. 1947-ben Als\u00f3- Fels\u0151-, \u00e9s K\u00f6z\u00e9piszk\u00e1z k\u00f6zs\u00e9gek egyes\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt Iszk\u00e1z. A h\u00e1rom falu \u00f6sszevon\u00e1sa m\u00e1r a XIX. sz\u00e1zadban indokolt lett volna, azonban ezt az akkori t\u00e1rsadalmi ellent\u00e9tek megakad\u00e1lyozt\u00e1k. Iszk\u00e1z n\u00e9v szl\u00e1v eredet\u0171 szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l alakult ki. A h\u00e1rom Iszk\u00e1znak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 el\u0151nevei voltak az id\u0151k folyam\u00e1n Mindh\u00e1rom haszn\u00e1lja az Iszk\u00e1z nevet, ehhez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 el\u0151neveket kaptak.<\/p>\n
Als\u00f3iszk\u00e1z: A telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l az els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k 1212-b\u0151l val\u00f3. Itt mint, nemesi birtok van felt\u00fcntetve. A telep\u00fcl\u00e9s a T\u00f6tt\u00f6s el\u0151nevet a XVI. sz\u00e1zadban kapta miut\u00e1n a fels\u0151iszk\u00e1zi T\u00f6tt\u00f6s-csal\u00e1d ide telep\u00fclt. Az Ostffy csal\u00e1d is megjelent itt k\u00e9s\u0151bb. Legnagyobb birtokosa Martonfalvay P\u00e1l volt, aki saj\u00e1t f\u00f6ldj\u00e9b\u0151l temet\u0151helyet biztos\u00edtott a k\u00f6zs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. \u00d6sszet\u00e9tele Fels\u0151iszk\u00e1z\u00e9hoz hasonlatos volt. Itt \u00e9lt k\u00e9t keresked\u0151, k\u00e9t tak\u00e1cs, egy kov\u00e1cs \u00e9s egy cip\u00e9sz. K\u00f6z\u00e9piszk\u00e1z: K\u00e1poln\u00e1s Iszk\u00e1z nevet K\u00e1poln\u00e1ja ut\u00e1n kapta, melyet a XVIII. sz\u00e1zadban m\u00e9g lehetett l\u00e1tni a falu hat\u00e1r\u00e1ban. A falut kisnemesek csoportja lakta. A faluban dolgozott nyolc tak\u00e1cs, h\u00e1rom suszter, k\u00e9t kov\u00e1cs, egy bogn\u00e1r \u00e9s k\u00e9t keresked\u0151. Fels\u0151iszk\u00e1z: A T\u00f6tt\u00f6s csal\u00e1d Als\u00f3iszk\u00e1zra k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n kapta Mindszent Iszk\u00e1z nevet. Itt alakult ki a pl\u00e9b\u00e1niahivatal. Ide tartozott Kiscs\u0151sz, Kissz\u0151l\u0151s, Als\u00f3-, \u00e9s K\u00f6z\u00e9piszk\u00e1z. F\u00f6ldjei kisebb birtokosok \u00e9s az egyh\u00e1z tulajdon\u00e1ban voltak. Az \u00fan. Paptagot a h\u00edvek m\u0171velt\u00e9k. A faluban iparosok is dolgoztak emellett, egy asztalos, egy kov\u00e1cs, egy tak\u00e1cs, egy cip\u00e9sz, egy szab\u00f3, egy keresked\u0151 \u00e9s egy bogn\u00e1r mesterember, ut\u00f3bbi volt Nagy L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6lt\u0151 d\u00e9dapja. Mindh\u00e1rom telep\u00fcl\u00e9st katolikus vall\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek lakt\u00e1k, nemzetis\u00e9ge magyar volt. Ezek k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze \u0151ket, valamint a k\u00f6z\u00f6s pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 tartoz\u00e1s \u00e9s a feud\u00e1lis birtokrendszer. A telep\u00fcl\u00e9sen a meg\u00e9lhet\u00e9st a gabona- \u00e9s takarm\u00e1nytermeszt\u00e9s biztos\u00edtotta. Napjainkban is ez a meghat\u00e1roz\u00f3 a munkahelyek megoszl\u00e1s\u00e1t tekintve. A XIX. sz\u00e1zadban a feud\u00e1lis viszonyok a telep\u00fcl\u00e9sr\u00e9szeknek itt is g\u00e1tjai, mint seg\u00edt\u0151i voltak. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3ja a legnagyobb f\u00f6ldbirtokos \u2013 Papp J\u00e1nos – volt. Nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik a k\u00f6z\u00e9piszk\u00e1zi klasszicista kast\u00e9ly meg\u00e9p\u00edtett\u00e9se. Birtokain 10-12 kocsist, 20-22 b\u00e9rest \u00e9s 3-4 szolg\u00e1l\u00f3t foglalkoztatott. E ter\u00fcletek beleny\u00falottak az als\u00f3iszk\u00e1zi f\u00f6ldekbe. A \u00fan. \u201eNy\u00edres\u201d \u2013 major is birtok\u00e1ban volt. Itt 4-5 csal\u00e1d lakott akik a urat szolg\u00e1lt\u00e1k. A lakosok a h\u00e1zaik fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges anyagokat (homok, kavics, agyag) a k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban b\u00e1ny\u00e1szt\u00e1k. Ezek nyomai a mai napig fellelhet\u0151ek a falu hat\u00e1r\u00e1ban. A g\u00f6dr\u00f6ket, melyek \u00edgy keletkeztek a n\u00e9pnyelv csak \u201eG\u00f6becses\u201d-eknek nevezi. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket m\u00e9g az ezredfordul\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n felt\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, \u00edgy m\u00e1ra csak p\u00e1r G\u00f6becses jelzi a kor\u00e1bbi \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek nyomait. Az 1848-49-es forradalmat k\u00f6vet\u0151 \u00f6nv\u00e9delmi- majd szabads\u00e1gharcokb\u00f3l is kivette a r\u00e9sz\u00e9t a falu. Fels\u0151iszk\u00e1zi temet\u0151ben nyugszik Horv\u00e1th Gy\u00f6rgy 1848-as honv\u00e9d hadnagy, aki k\u00e9s\u0151bb 1868-ban sz\u00e1zadosi rangot kapott. Ezen fel\u00fcl Als\u00f3iszk\u00e1z legnagyobb birtokosa Martonfalvay P\u00e1l is harcolt, mint honv\u00e9d hadnagy, a f\u00fcggetlens\u00e9g oldal\u00e1n. A XIX sz\u00e1zad m\u00e1sodi fel\u00e9ben m\u00e9g k\u00e9t jelent\u0151s esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nt. El\u0151sz\u00f6r is a falu birtokosai k\u00f6z\u00fcl sokan elad\u00f3sodtak. T\u00f6bb h\u00e1zra jelz\u00e1log ker\u00fclt ekkoriban. Emellett a tehet\u0151sebb parasztok f\u00f6ldeket tudtak szerezni. Egyfajta \u00e1trendez\u0151d\u00e9s ment v\u00e9gbe a falu t\u00e1rsadalm\u00e1ban. Emellett a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s is el\u00e9rte a t\u00e9rs\u00e9get. Az 1870-80-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt a Szombathely-Budapest vas\u00fatvonal, amely els\u0151dleges tervek alapj\u00e1n a falu hat\u00e1r\u00e1ban, Papp J\u00e1nos f\u00f6ldbirtokos f\u00f6ldjein, haladt volna \u00e1t. Ezt a falu legnagyobb hatalommal b\u00edr\u00f3 f\u00f6ldbirtokosa megakad\u00e1lyozta, emellett nem engedte meg v\u00e1s\u00e1ri jog megszerz\u00e9s\u00e9t sem. Ezzel a falu fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geit is megpecs\u00e9telte. A m\u00e1sik jelent\u0151s esem\u00e9ny a bety\u00e1rvil\u00e1ghoz k\u00f6thet\u0151. A falu szeg\u00e9ny parasztjai ekkor \u00fagynevezett hossz\u00faudvarokban laktak. Ez azt jelentette, hogy egy udvarban t\u00f6bb csal\u00e1d \u00e9p\u00edtett fel h\u00e1z\u00e1t, amely legt\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1lyog- vagy t\u00f6m\u00e9sfal\u00fa \u00e9s zs\u00fapfedeles volt. Egy ilyen hossz\u00faudvarban laktak az utols\u00f3 h\u00edres bakonyi bety\u00e1r, Savany\u00fa J\u00f3ska, sz\u00fclei, gyermekeikkel. A falu jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t erd\u0151 bor\u00edtotta ekkor, amely kedvezett a bety\u00e1r l\u00e9tnek. Savany\u00fa J\u00f3ska \u00f6ccse, Savany\u00fa Pista egy b\u00facs\u00fai napon \u00f6sszet\u0171z\u00e9sbe ker\u00fclt a csend\u0151r\u00f6kkel, akik agyonl\u0151tt\u00e9k. A k\u00f6z\u00e9piszk\u00e1zi temet\u0151ben jeltelen s\u00edrban nyugszik. Mond\u00e1k szerint Savany\u00fa J\u00f3ska, sz\u00fclei temet\u00e9s\u00e9n dr\u00f3tost\u00f3tnak \u00f6lt\u00f6zve jelent meg. A h\u00e1rom k\u00f6zs\u00e9g \u00e9let\u00e9ben a gabona- \u00e9s takarm\u00e1nyn\u00f6v\u00e9ny termeszt\u00e9s valamint az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s volt a jellemz\u0151. A k\u00f6zs\u00e9g lakoss\u00e1g\u00e1n k\u00edv\u00fcl a falu hat\u00e1r\u00e1ban l\u00e9v\u0151 majorokban is laktak napsz\u00e1mosok. Az egyik ilyen volt a \u201eH\u00e1rmas\u201d-major, Kiscs\u0151sz-Kissz\u0151l\u0151s-Fels\u0151iszk\u00e1z hat\u00e1r\u00e1ban. A m\u00e1sik volt a \u201eNy\u00edres\u201d-major. Amely Als\u00f3iszk\u00e1z \u00e9s a Soml\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fclet k\u00f6z\u00e9pt\u00e1j\u00e1n helyezkedett el. K\u00f6zigazgat\u00e1silag a k\u00f6zs\u00e9gek \u00fcgyeit a devecseri \u00e9s a p\u00e1pai hivatalok int\u00e9zt\u00e9k. Az els\u0151 iskol\u00e1r\u00f3l 1774-ben van tudom\u00e1sunk a k\u00f6zs\u00e9gben. A tanmenetben m\u00e9g nem a mai \u00e9rtelemben vett tant\u00e1rgyak kaptak helyet. Ekkor k\u00f6telez\u0151 tananyagk\u00e9nt oktatt\u00e1k a konyhakert\u00e9szetet, a gy\u00fcm\u00f6lcsfatermeszt\u00e9st, a polg\u00e1ri jogok \u00e9s k\u00f6teless\u00e9gek tudom\u00e1ny\u00e1t \u00e9s a testgyakorl\u00e1st. A XX. sz\u00e1zad folyam\u00e1n csak a jelent\u0151sebb t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek rengett\u00e9k meg a falu \u00e9let\u00e9t. 1919-ben p\u00e9ld\u00e1ul n\u00e9h\u00e1ny helyi kommunista megdob\u00e1lja k\u0151vel Schmidt K\u00e1roly k\u00f6z\u00e9piszk\u00e1zi b\u00e9rl\u0151 h\u00e1z\u00e1t, akinek a falu birtokosai k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietnek. T\u00f6bb embert a kast\u00e9lyban tartanak n\u00e9h\u00e1ny napig, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben, majd n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falt\u00e1n hazaengedik \u0151ket. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa frontvonala 1945. m\u00e1rcius 25-\u00e9n \u00e9rte el a falut. Az itt \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 n\u00e9met hirad\u00f3sok miatt kapott bomb\u00e1z\u00e1st. K\u00e9t ember halt meg \u00e9s le\u00e9gett n\u00e9h\u00e1ny h\u00e1z. Az 1950-es \u00e9vekben a 20-25 kat. holdn\u00e1l nagyobb f\u00f6ldtulajdonnal rendelkez\u0151 gazd\u00e1kat kul\u00e1kk\u00e1 tett\u00e9k. Megkezd\u0151d\u00f6tt a Termel\u0151 Sz\u00f6vetkezetek l\u00e9tre hoz\u00e1s itt is, mint az orsz\u00e1g m\u00e1s ter\u00fcletein. A falu f\u00f6ldjeit m\u00e1s falvakkal k\u00f6z\u00f6s termel\u0151sz\u00f6vetkezetbe \u00f6sszevont\u00e1k. M\u00e1ra a gazdas\u00e1gi helyzet \u00e9s falu lakoss\u00e1gsz\u00e1m\u00e1nak folyamatos cs\u00f6kken\u00e9se lehetetlenn\u00e9 tette egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 iskola m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Iszk\u00e1z a Marcal-medence nyugati r\u00e9sz\u00e9n helyezkedik el. A Hunyor-patak v\u00f6lgy\u00e9nek jobb partj\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151 dombsorra \u00e9p\u00fclt. A falu \u00c9szak-d\u00e9l ir\u00e1nyban k\u00e9t kilom\u00e9ter hosszan ny\u00falik el ezen a ter\u00fcleten. Az els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k a telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l 1212-b\u0151l maradt r\u00e1nk. T\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t tekintve nem is egy falut kell megeml\u00edten\u00fcnk. 1947-ben Als\u00f3- Fels\u0151-, \u00e9s K\u00f6z\u00e9piszk\u00e1z k\u00f6zs\u00e9gek egyes\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt Iszk\u00e1z. A […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"cybocfi_hide_featured_image":"","footnotes":""},"class_list":["post-232","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/232","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=232"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/232\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":233,"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/232\/revisions\/233"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/iszkaz.hu\/iszkaz\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=232"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}